Norvég Alap Projekt

 A csillagoségbolt park létesítésének előkészítése (2009-2010)

2009.

  • A program szerepel a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a környezetvédelmi miniszter által elfogadott 6 éves fejlesztési tervében
  • 2009-ben elkezdődött a Norvég Alap támogatásával a Hortobágyi Nemzeti Park fényszennyezettségének ökológiai és fizikai felmérése, monitoringja. Folyamatosan készül a terület fényszennyezettségi térképe.
  • A Corvinus Egyetem tájépítész hallgatóinak részvételével elkészült az összes fényforrás számbavétele, minősítése, az úgynevezett “lighting inventory”.
  • Szemléletformálási program kezdődött, melynek keretében cikkek születtek, előadásokat tartottunk.
  • A HNP készülő új természetvédelmi és világörökségi kezelési terveiben megjelenik a további fényszennyezés-növekedést megakadályozó és a jelenlegit csökkentő világítási szabályozás.
  • A csillagoségbolt parkkal kapcsolatos szabályozás megjelenik a készülő Hajdú Bihar megyei Területrendezési Tervben.

2010.

  • 2010-ben elindul az egyeztetés az önkormányzatokkal (helyi szabályozás, világításkorszerűsítés), gazdálkodókkal.
  • “Csillagoségbolt barát” világítási mintaprojekt Hortobágy térségében.
  • Kiadvány készítése a Csillagoségbolt parkról
  • A felterjesztési anyag elkészítése és felterjesztése az IDA felé (2010 május)
  • Jóváhagyás (2010 vége)

Norvég Alaphoz benyújtott pályázatunk rövid összefoglalója (2009)

A program célja a “Hortobágyi Csillagos Ég Rezervátum” létrehozásához szükséges fizikai és ökológiai szemléletű alapkutatások lefolytatása, valamint a “Csillagoségbolt Park” nemzetközi program népszerűsítése; illetőleg a fényszennyezés hatásairól, káros élettani és ökológiai következményeiről történő társadalmi tájékoztatás.

A program során fel kívánjuk térképezni a Hortobágyi Nemzeti Park fényszennyezettségi állapotát, valamint kézzelfogható, mindenki számára egyértelmű képet kívánunk adni az egyes fényszennyező források ökológiai hatásáról. Gazdafórumon, kiadvány és honlap készítésén keresztül kívánjuk a leginkább érintettek figyelmét felhívni erre az egyre növekvő környezetveszélyeztető tényezőre valamint a megoldási lehetőségekre.

A program a hazai fényszennyezés egyre növekvő környezeti problémájára kívánja ráirányítani a figyelmet. Már Magyarország egyik legkevésbé fényszennyezett részén a Hortobágyon sem lehet teljesen zavartalanul a csillagos égboltban gyönyörködni, s ez nem csupán esztétikai probléma, hanem egyre komolyabb ökológiai gond is. A fényszennyezés (mint egyfajta sajátos környezetterhelés) megelőzése, a felesleges energiapazarlás megszüntetése egyben a fenntarthatóság irányába tett lépésként is tekinthető, hiszen jelentősen csökkenti az energiafelhasználást.

Fényszennyezésnek (tudományosan szóhasználattal “fényterhelésnek”) nevezhetünk minden olyan mesterséges fényforrásból származó fényt, amely kívül jut azon a területen, amelyre – valós társadalmi igényt kielégítve – szánták, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a fény a horizont síkja fölé irányul. A fényszennyezés nem egyeztethető össze az esztétikus, egészséges környezet iránti növekvő társadalmi igénnyel, és mind a táj és természetvédelmi, mind pedig a csillagászati érdekeket sérti, s egyben jelentős energiapazarlással is jár. Az ökológiai fényszennyezés az asztronómiai fényszennyezésnél szélesebb fogalom. Nem csak az ég felé irányított vagy tükrözött fény számítható ide, hanem minden olyan mesterséges megvilágítás, amely az ökológiai rendszereket, vagy annak bármely alkotóját, illetve a táj természetes képét valamilyen mértékben kedvezőtlenül befolyásolja.

A fényszennyezés élővilágra kifejtett negatív hatásai hazánkban direkt módon elsősorban a fényre repülő rovarok (elsősorban a lepkék) és a vonuló madarak populációin jelentkeznek, de indirekt módon a teljes ökológiai rendszeren érvényesülhetnek. Az egyes fajokat érő potenciális károsodások az élőhelytől, táplálkozóhelytől való elcsalogatástól a populáció teljes összeomlásáig, azaz lokális kipusztulásig terjedhetnek.

A projekt megvalósításának tervezett helyszíne, ideje, szakmai előzmények rövid ismertetése

Jelenleg Magyarországon – a Zselic mellett – a Hortobágy tekinthető a legkevésbé fényszennyezett területnek. Sajnos még itt is egyre több helyen létesítenek olyan mesterséges fényforrásokat (főleg állattartó telepeken, illetve a települések úthálózata mentén), amelyek jelentős mértékben károsítják a táj esztétikai látványát, valamint veszélyeztetik az élővilág természetes folyamatait.

A program megvalósításának helyszínéül azért választottuk a Hortobágyot, mert itt még látunk esélyt arra, hogy a káros folyamatot megállítsuk, visszafordítsuk. Rá akarjuk ébreszteni a helyi állattartókat, gazdákat, önkormányzati vezetőket, hogy ezzel éppen azt a varázst veszítik el, ami a “Magyar Puszta” egyik fő vonzereje: a táj természetességét.

Nem mellesleg, szeretnénk arra is választ kapni, hogy a fényszennyezés mekkora ökológiai hatást gyakorol a Hortobágy ökoszisztémájára, hiszen a fényforrás “bűvkörébe” kerülő lepke gyakorlatilag kikerül a természet körforgásából.

A projekt kétféle helyszínen valósítjuk meg:

  1. Egyrészt a Hortobágyi Nemzeti Park teljes területét fel kívánjuk mérni fényszennyezettség szempontjából, amelynek érdekében kb. 15 helyen kívánunk “fizikai” szemléletű mintavételezést végezni (az ezekből származó adatok segítségével készítjük el a Hortobágy “fényszennyezettségi térképét”).
  2. Másrészt két helyen “ökológiai” szemléletű mennyiségi és minőségi vizsgálatokat kívánunk végezni Jermy-típusú fénycsapdákkal. A fénycsapdák fényforrásául a már létező állattartó telepek lámpatestei szolgálnának, azaz azt fogjuk vizsgálni, hogy ténylegesen mi repül oda, mi az, ami kikerül a Hortobágy természetes folyamataiból.

Az “ökológiai” célú vizsgálatok helyszíneit a 2004. évben – nemzetközi források segítségével megvalósított – alapozó jellegű kutatások alapján jelöltük ki, Dr. Kovács Gábor természetvédelmi felügyelő javaslatai közül. A kiválasztott mintavételezési helyek: a Hortobágyi Halgazdaság Derzsi-tavak teleltetőinél található kompakt fényforrás, amely a Gyökérkúti-tóegység és a Kékes-puszta felé hord, a kunmadarasi Csikóhodály nagy teljesítményű, higanygőz-spektrumú jupiterlámpája, amely a Hortobágyi Nemzeti Park legértékesebb területei felé irányul.

Kik a tevékenység célcsoportjai, kiknek szól a projekt?

A program legfontosabb célja egy “Csillagos Ég Rezervátum” létrehozása a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Jelen pillanatban ilyen még nincs Magyarországon, viszont Nyugat-Európában és az USA-ban egyre növekvő számban alapítanak un. “Dark Sky Park” területeket, egyre nagyobb prioritás kap a környezetvédelmi célok között a fényszennyezés és annak negatív hatásai elleni küzdelem. (Megjegyzés: A pályázat megírása óta Csillagoségbolt park címet kapott a Zselici Tájvédelmi Körzet)

A program célcsoportja ebből következően nem csupán a Tiszántúl lakossága, bár nyilván a program – közvetlenül – elsősorban a hortobágyi állattartóknak, a Hortobágyi Halgazdaságnak, az itt működő önkormányzatok vezetőinek, a területen természetvédelmi kezelői munkát végző Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tisztviselőinek, a természetvédelmi hatósági szerepet ellátó Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség dolgozóinak, az itt tevékenykedő zöld szervezeteknek és általában a Hortobágyon élő, a “Magyar Pusztát” szerető embereknek szól.

Ezen túlmenően a “Hortobágyi Csillagoségbolt Park” közvetve a teljes magyar – környezetünkért aggódó – közvéleményt meg kívánja szólítani, amikor az egyik hazai világörökség egyik fontos varázsát kívánja megőrizni.

Miért fontos a projekt megvalósítása / a probléma megoldása az adott közösség (helyi, regionális, országos, nemzetközi szint) számára?

A fényszennyezés korunk egyik legkomolyabb globális, regionális, országos és helyi környezeti problémájává kezd válni. Ezt mutatja, hogy egyre növekvő prioritást kap a nyugat-európai, észak-amerikai környezetvédelmi dokumentumok, környezetvédelmi programok, célok között. Így kiemelt prioritásként szerepel az EU hatodik környezetvédelmi akcióprogramjában, a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programban (132/2003. (XII. 11.) OGY határozat), de megjelenik már a hazai jogi szabályozásban is, hiszen a természetvédelmi törvényünk legújabb módosításában már szó szerint olvashatjuk milyen jogi lépések teendők “az éjszakai égbolt látványának megóvása” érdekében.

Különösen fontos mindez a Hortobágyon, ahol az éjszakai látogató számára még tényleg felejthetetlen élményt nyújt a csillagos égbolt látványa. Ezt a varázst, ezt a megismételhetetlen táji szépséget dönthetik romlásba a meggondolatlan “infrastrukturális fejlesztések”, amelyek keretében fényszórók, nagy fényerejű lámpatestek kerülnek az állattartó telepekre, templomok homlokzatára, közutak mellé.

Komoly jelentősége van fényszennyezésnek nemcsak a Hortobágy élővilága, hanem a Hortobágyon élő emberek számára is. Magától értetődő az, hogy minden egyes új fényforrás működésbe állásával csökken a hortobágyi biodiverzitás, negatív ökológiai hatása megkérdőjelezhetetlen. Azonban mindemellett a Hortobágyon élő emberek, illetve a “Magyar Pusztát” szerető, féltő emberek is folyamatosan szegényednek, szinte észrevétlenül vesztik el azt a varázst, amely megkülönböztette eddigi életüket az ország többi részén élő emberekétől. A helyi közösség számára alapvető cél a Hortobágy táji értékeinek, ökológiai sokszínűségének megőrzése, hiszen számukra tényleg létkérdés az “fenntartható” ökoturizmus megtartása.

A kiadvány és a gazdafórum lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi lakosok és minden tenni akaró szervezet megszerezze azt a tudás, amely segítségével részt vehet a fényszennyezéssel kapcsolatos döntéshozatalban, azaz a tevékenységünk ezen része erősíti az állampolgári részvételt is.

Kik a munkafolyamatok felelősei?

A program végrehajtásáért elsősorban az Egyesületünk titkára, Gyarmathy István a felelős, aki hazai és nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket ért már el a fényszennyezés elleni küzdelem terén.

Gyarmathy István szakmai tapasztalata, valamint Dr. Kovács Gábor terepismerete biztosít garanciát arra, hogy – a technikai feltételek megteremtését követően – a Hortobágyi Nemzeti Park területén elkészítsük az ún. “fényszennyezettségi térképet”. Ezt a pályázat támogatásából megvásárolt kamerával és Kolláth Zoltán (MTA Konkoly-Tege Csillagászati Kutatóintézet) által kidolgozott szoftverrel meg lehet valósítani.

Az ökológiai hatások felmérést a Debreceni Egyetemen oktató Korompai Tamás fogja összefogni, akinek munkáját az Egyesületünk önkéntesei, Baranyi Tamás és Bertalan László segítik. A fénycsapdák kihelyezésében, működtetésében a hajdúböszörményi Zöld Kör, a Hortobágyi Halgazdaság Zrt, a helyi állattartó gazdák (pl. Kati László, Nagy József) és Hortobágy település önkormányzata fog közreműködni.

A honlapunkat Zajácz György készíti.

A kiadványok szövegét Gyarmathy István és Baranyi Tamás fogja megírni. A nyomdai munkálatokért az Egyesület nyomdásza, Juhász László a felelős.

A gazdafórum megszervezését Baranyiné Szabó Dorottya végzi.

A projektet a Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület (mint a Norvég Alap támogatásának kedvezményezettje) valósítja meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal és a Magnitúdó Csillagászati Egyesülettel együttműködve.