A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarországról elsőként felkerült az UNESCO-ICOMOS-IAU Astronomy and World Heritage listájára

Az UNESCO 2003-ban indította el a Csillagászat és Világörökség programot (http://whc.unesco.org/en/astronomy/), hogy csokorba gyűjtse azokat a világörökségi helyszíneket, melyeknek csillagászati vonatkozása is van, nem csak az épített és tárgyi emlékekre fókuszálva, de a még fennmaradt, a csillagos égbolthoz fűződő hagyományt is figyelembe véve (“Indigenous uses of Astronomy”). Az elmúlt 15 évben a listára felkerültek többek között a Stonehenge, a karnak-i Ámon-Ré templom és a Gízai piramisok. A csillagászati hagyománnyal rendelkező világörökségi helyszínek listáján többnyire a régmúlt emlékei szerepelnek (pl. Teotihuacan és Chichen-Itza Mexikóban) és nagyon kevés a még élő hagyomány helyszíne (pl. aboriginal tudás helyszíne: Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park Ausztráliában vagy az ománi öntözési rendszer csillagászati időzítése).

A Hortobágyi Nemzeti Park Bioszféra rezervátum és Ramsari terület 1979 óta, 1999 óta Világörökségi Helyszín, 2004-ben felvették a Natura 2000 listára, 2011-ben pedig bekerült a nemzetközileg jegyzett csillagoségbolt-parkok közé. Mindez fémjelzi a terület különleges természeti adottságait, amihez különösen gazdag kulturális értékek is társulnak, hiszen a rézkor óta nyílt legelőtáj, melyhez töretlenül fennálló pásztorkultúra kötődik. Ennek része a kulturális csillagászati örökség is. Hortobágy az eurázsiai sztyeppe legnyugatibb vége, ahol az ég és a föld találkozását semmi sem zavarja meg a horizonton és mesterséges fények sem halványítják el a csillagokat. A bolygók, a Hold és a Nap, valamint a csillagok, mint tájékozódást és időmeghatározást segítő égitestek alapvető szerepet játszottak az ősi nomád népek (akikről kurgánjaik és sok gazdag leletegyüttes tanúskodik) és az évezredek óta itt legeltető pásztorok életében, ünnep- és hétköznapjaiban, mítoszaiban, a tér és időbeli tájékozódásukban és az időjóslásban. Mindez – bár töredékesen-, de továbbra is élő hagyomány, a pásztortudás, a pásztortudomány szerves része. Így a több mint 5000 éve érintetlen természeti és kultúrtájat beborító égi táj által inspirált gazdag égismeret, népi csillagászat egyedülálló, és olyan kiemelkedő érték és örökség, amit meg kell őrizni.

Ehhez segít hozzá mostantól az is, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park 2018. őszén felkerült UNESCO-ICOMOS-IAU Astronomy and World Heritage listájára: https://www3.astronomicalheritage.net/

negygemu_uj

 

Peer Review Materában (Olaszország) -úti beszámoló-

Hajdú-Bihar megye Önkormányzatának felkérésére a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság is részt vesz a 2017-ben indult „Night Light” Interreg programban.

A projekt teljes címe: „NightLight” – Regionális politikák javítása a fényszennyezés csökkentése, illetve a csillagos égbolt védelme és ökoturisztikai hasznosítása érdekében” (Improving regional policies to reduce light pollution and protect and valorise dark night skies)

A projekt megvalósításának fontos része a szakértői csoportok kölcsönös látogatása a projekt-partnereknél. Ennek célja, hogy előadások, találkozók, tanulmányi kirándulások, interjúk során feltárják az érintett régió helyzetét, problémáit a fényszennyezéssel, a csillagos égbolt ökoturisztikai hasznosításával kapcsolatban, és a problémák megoldása, a fejlesztés, előrelépés érdekében tanácsokat, javaslatokat fogalmaznak meg.

Folytatás a HNP honlapján.

A Téli hatszög csillagképeiből: Kis és Nagy kutya

Valószínűleg mindenki nézett már fel az éjszakai égboltra ismert csillagképek után kutatva. Tiszta téli estéken a legfényes csillagok közel kör alakú alakzata vonzza elsősörben a tekintetünket: ez a Nagy Téli Hatszög – amit hét csillag alkot. A látszólagos ellentmondások folytatásaként még a tavaszi hónapok kora esti óráiban is teljes létszámban mefigyelhetőek horizont felé közeledő alakzat csillagai: legnyugatabbra az Aldebaran; magasan a Capella, illetve a Castor és a Pollux; a horizonthoz legközelebb a Rigel, dél-nyugat felé pedig a Procyon és a Szíriusz. Közülük most az utóbbi két csillagot és a hozzájuk tartozó konstellációkat vesszük sorba: a Kis és Nagy Kutyát.

Folytatás a Csillagvizsgáló blogon.

Egész évben látható (cirkumpoláris) csillagképek

Valószínűleg mindenki nézett már fel az éjszakai égboltra ismert csillagképek után kutatva. A legegyszerűbben és a leggyorsabban a Nagy Göncölt (avagy Medvét) lehet megtalálni, amelynek hét fényes csillaga akár városi fények mellett is jól kivehető. Ráadásul egész évben minden este felbukkan az égbolton, mivel ún. cirkumpoláris csillagkép, amely sosem megy a horizont alá. Ennek oka, hogy a Nagy Medve közel található a bocsához, avagy a Kis Göncölhöz, amely az égi pólust is rejti.

A cikk további része itt olvasható. (Csillagvizsgáló Blog)

circumpolar